Mit tegyek ha hasfájós a babám?

Ha keservesen, vigasztalhatatlanul sír a babánk, a régi konvenciók alapján "tapasztalt szakértők" gyakran azonnal rávágják: hasfájós.

Főleg első gyermekes anyukaként a tapasztaltak javaslatára rögtön mindenféle cseppeket adunk neki, kutyuljuk az édeskömény, kamilla, ánizs és egyéb teákat, kutatunk a neten mindenféle csodaszer után, veszünk meggymagpárnát a hasára és borostyánnyakláncot akasztunk a nyakába, kilincsre, lakásba, tornáztatjuk a lábát, hadd jöjjenek ki azok a pukik, de közben babánk csak sír, sír, sír, menetrend szerint esténként, akár órákon át.
Semmi másra nem vágyunk, csak arra, hogy egy kicsit legyen már végre egy kis szünet!!!! 
Fáradtak, kimerültek vagyunk már, frusztráltak az állandó kudarcoktól, és vágynánk azt az esti idillt, amit a babavárás alatt elképzeltünk. 

No, de mi lehet a sírás oka, tényleg a hasfájás?

Valóban vannak allergiás, esetleg refluxos babák, kiknél előfordulhat, hogy szervi vagy egyéb fizikai okok állnak a probléma hátterében. De ezek a betegségek a babák csak 5%-át érintik. De mi lehet a többi 95 %-ban az ok? 

Az esetek nagy többségében azonban nem a poci fáj!
Csecsemőknél végzett vizsgálatok során azt találták, hogy átlagban a csecsemők 120 percet sírnak naponta és ennek jelentős részét az esti órákban. A délelőtti és a kora délutáni időszakban még nyugodtabbak, vidámabbak, aztán elérkezik az este, és jön a "hasfájás", azaz az esti sírás. 
Korábban ezt azzal magyarázták, hogy az egész napos össze-vissza eszegetés lehet ennek az oka. Nem valószínű, hiszen az első pár hétben, amikorra az esti hasfájás is jellemző, éjjel is ugyanúgy ébred a babánk és eszik, délelőtt is vannak hosszabb és rövidebb szopizások is, sőt, sokszor a délelőtti órákban nagyobb mennyiséget szopnak a babák. Miért pont estére fájdulna meg a hasuk? 

Jó, de mi állhat akkor a sírás hátterében? 

Áltatában esete jön a sírós roham. Ez nem lehet véletlen. Ha jobban megnézzük ilyenkor a babák viselkedését, láthatjuk, hogy inkább nyugtalanságot, mintsem fájdalmat mutatnak. Sokkal nyűgösebbek és nehezebben megnyugtathatók, de a sírásuk ritkán az az éles, fájdalmas sírás, ami fájdalomra utalna, sokkal inkább egy elégedetlen, mérges sírás. Nem a pocak fájdalmas, inkább fáradtság ez!

No, de miért van ez? 

Egyszerű a magyarázat. Ennyire apró korban még minden inger új. Reggeltől estig új hatások jönnek, amit folyamatosan fel kell dolgoznia a babák idegrendszerének. 

A hétköznapi élet hangjai, a szomszéd zörgése, a kutyaugatás a ház előtt, az autók zaja, a dudálás, az otthoni élet zajainak természetes velejárói: a porszívó, a konyhagép, a mosógép, mikró csilingelése, a főzés illata, és ingere ezek mind mind folyamatosan érik a babát és estére egész egyszerűen "túlterhelik" a rendszert. 
Ez a terhelés pedig olyan feszültséget okoz a babában, ami diszkomfort érzetet kelt bennük. Mivel fejletlenségükből adódóan nem tudnak még erre másként reagálni, sírni kezdenek. 
Egész egyszerűen tehát az idegrendszer túlterhelése áll a sírás hátterében, mivel túl sok információt kell befogadnia, ennek a nem túl bejáratott rendszernek. 
Ráadásul a helyzetet mi magunk is - mivel nem tudjuk könnyen megnyugtatni a babát - csak fokozzuk azzal, hogy egyre idegesebbek, feszültebbek leszünk, ami csak tovább ront a helyzeten. 
Ettől lesznek ezek az esti időszakok ennyire nehezek.

Mivel nem tudjuk a picit megvigasztalni, saját tehetetlenségünkre magyarázatot adva nyomjuk rá a "fáj a hasa" bélyeget, és folyamodunk mindenféle praktikához, csodaszerhez, ami általában nem szokott megváltást jelenteni, mivel a valódi ok megoldatlan marad.

Miben keresendő a megoldás?

A megoldás, mint általában  - a szó szoros értelmében - csak egy karnyújtásnyira van, és nem máshol, mint a baba életkori szükségleteiben keresendő. 

A kisbabák úgy kezdik meg létezésüket a pocakunkban, hogy "hordozódnak". Összekuporodott pozícióban ringatóznak, míg mi a mindennapjainkat éljük. Számukra ez a ringatózás a természetes állapot. Megnyugtatja, ellazítja, biztonságot ad számukra.
Aztán elérkezik a nagy nap, amikor megszületnek, és hirtelen minden megváltozik! Nincs kuckózás, nincs meleg félhomály. Ahogy kibújnak, egy olyan helyzetbe kerülnek, ami nem nyújtja számukra a megszokott, magától értetődő biztonságot. A nyugalomhoz, kiegyensúlyozottsághoz továbbra is testközelségre, ringatásra lenne szükségük.
Egyszerűen arra, hogy tele legyen a pocijuk, és biztonságban érezzék magukat. Ez pedig az anya folyamatos testközelségével biztosítható. 
A babák "anyaszeretet" szintje akkor magas, vagy optimális, ha a jelzésükre, nem a keserves sírásra, hanem lehetőségeinkhez képest már a nyöszörgésükre reagálunk. Felvesszük, megszoptatjuk, felvesszük, megpusziljuk, felvesszük, tisztába tesszük, felvesszük, felvesszük, felvesszük...

Ha ez nem így van, illetve napközben sokat vannak "távol" anyjuktól a babák kitéve közben a külvilág ingereinek - babakocsiban vannak, külön ágyban, szobában alszanak -, akkor az "anyaszeretet" szintjük csökken, nincs az a folyamatos szorongásoldó, nyugtató hatás, amit igényelnének. Estére ez a szint már kritikus határ alá esik, és akkor robban a bomba! Kezdődik a sírás. 

No de hogy vessünk véget ennek? 

Biztos te is kitaláltad már: a hordozással.
A babahordozó használatával, végtelenül egyszerűen és magától értetődően azt a biztonságot tudjuk megadni számukra, amit igényelnek.

Elmesélem a saját történetem.

Amíg nem ismertem a hordozást. Első gyermekemnél is esténként menetrendszerűen jött a sírás, ami akár 1-2 órán át is tartott. Én jó szándékkal adtam a cseppeket, a teákat, bicikliztettük a lábát. Jöttek is a pukik, és szerintem olykor a másnapi adagot is kihajtottuk szegénykéből. A sírás azonban nehezen múlt mindig, közben pedig mindenki elfáradt, nyűgös és ingerült lett.
Második babámnál már "tapasztaltabb" szülőként esténként már kólika tartásban fogva őt róttuk a köröket a lakásban, amíg fél éves korától rá nem találtam a hordozásra, és onnantól mintha elvágták volna, elmúlt az az állítólagos pocakfájás.
Harmadik babámnál, akit már kezdetektől hordoztam, noha ugyanazokat ettem mint a nagyoknál, és ő is igény szerint szopizott, soha nem fordult elő vigasztalhatatlan menetrend szerinti sírás. 

A babahordozó használatával véget vethetünk az esti sírós időszakoknak. 

Vegyük sorra a babahordozás jótékony hatásait az úgynevezett "hasfájós babák" esetében

A hordozás során, azaz a folyamatos testkontaktus hatására sok-sok finom hormon szabadul fel mind a baba, mind a mama szervezetében, ami boldoggá teszi, és megnyugtatja mindkettőjüket. 
Az alapvető biztonságigény kielégítésével a baba megnyugszik, kiegyensúlyozottá válik. 
A felveszem - leteszemmel ellentétben a hordozás előnye folyamatosságában rejlik. Mivel a lassú lemerülést lassú feltöltődés követ, a baba nem egy pillanat alatt nyugtatható meg, ezért van az, hogy ha csak ölbe vesszük és visszatesszük, azonnal újra sírni kezd. Idő kell hozzá! Ami gyakran nem sok van. Ebben nyújt segítséget egy hordozó. Hisz, miközben folyamatosan testkontaktusban vagy babáddal felszabadul mindkét kezed! Így bármit meg tudsz csinálni házon belül és kívül is.

De segít a büfiztetésben is! Mivel a baba pocakja összeér a hordozó személlyel, az együttmozgás is segíti a pocak masszírozását, a gázok, légbuborékok távozását. A meggymagpárnát pedig kiváltja az összeérő két test melege.
Sokszor csak az a sírás és tekergés oka, hogy egy légbuborék beszorult. Az enyémek mindig akkor büfiztek egy jó nagyot, mikor bekötöttem őket a hordozóba.

A lehető legjobbat tesszük tehát vele, ha hordozzuk! Nem beszélve arról, hogy a ringatás milyen kedvező hatással lesz az agy fejlődésére. Segíti az idegrendszer fejlődését, és gyorsabban lesz túl ezen a számára nehezebb, integrálódási, alkalmazkodási folyamaton. 

Összegezve hát, ezek a úgynevezett "hasfájós" babák csak még többet szeretnének anyából kapni. Nem kell más nekik csak az, amihez 9 hónapig hozzá voltak szokva a pociban. Ugyan megszülettek már, de ők nem akarnak semmi változást, továbbra is anya testközelségét, illatát, szívdobbanását, a BIZTONSÁGOT! Csak arra vágynak, amit megszoktak, amit talán egy kicsivel jobban igényelnek nem sírós társaiknál. Ne fosszuk meg őket ettől! 
Ha kielégítjük a szükségleteiket, megadjuk nekik amire szükségük van, a testkontaktust, akkor nem lesz sírás, nem lesz pocakfájás, ők is nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek, mint könnyebben alkalmazkodó társaik. 

Meglepetés kuponkód babahordozó vásárláshoz: POCAK23
Érvényes: 2023. december 31.

Ha többet szeretnél olvasni e témában, kattints a cikkeimre!
Miért hordozd a kisbabád >>
Otthon az újszülöttel >> 
Milyen hordozó való egy újszülöttnek? >> 
Hogyan válassz babahordozót? >>